A borostyán akár 30 méteresre is megnőhet: a földön kúszik vagy fákra kapaszkodik fel. Szárán barna kapaszkodó szőrök találhatók. Idős példányoknál a szár akár 10-15 cm átmérőjű is lehet. Leveleire jellemző a heterofillia, vagyis az árnyék-és fényhajtás levelei különbözők. Az árnyékba fejlődő hajtás levelei 3-5 karéjúak, háromszög alakúak, fényes sötétzöldek. A fényhajtás levelei elliptikusak, tagolatlanok. Mindkét levéltípus ép szélű, nyeles, az erezet halvány. Halványsárga-sárgászöld virágai bogernyőben nyílnak, illatosak, a méhek tömegesen látogatják. Fekete álbogyói egész télen a növényen maradnak, a madarak táplálékául szolgálnak-viszont emberi fogyasztásra alkalmatlan, mérgező.

Magyarországon az Alföld kivételével erdőkben gyakori, és árnyéki gyeppótlónak tömegesen ültetik. Az üde talajokat és párás éghajlatot szereti.

Levél

Köptető hurutos köhögés esetén, görcsoldó.

Triterpén szaponinok (hederakozid C), fahéjsav származékok, poliinek (falkarinol), flavonoidok.

Külsőleg, lábfürdőként fertőtlenítő, antiödémás, frissítő hatású.

A tévhittel ellentétben a borostyán nem élősködő faj, saját gyökerén keresztül veszi fel a vizet és tápanyagot. A fákat csak támasztéknak használja, bár nagy súlyával összetörheti.A borostyán növény akár 100 évig is él.