A borsmenta fűszer- és gyógynövény, az árvacsalánfélék családján belül a Menta nemzetségbe tartozik. Egyéb nevei: borsosmenta, angol menta, mithen menta. 

Lágy szárú, évelő növény. Magassága 40–90 cm. Gyökértörzséből erednek módosult földbeli hajtásai, valamint módosult földfelszíni hajtásai, melyek egyaránt alkalmasak gyökér- és hajtásképzésre.

A levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, a levél csúcsa hegyes, válla lekerekített, erezete szárnyas, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része antociántól ibolyás színű. 

Fontos illóolaj-tartalmú növény. A friss növény 0,20-0,25% illóolajat tartalmaz, ennek fő alkotórésze a menthol (45-60%). Ez adja az olaj és egyúttal a növény jellegzetes hűsítőízét.

Virágzata álörvökből álló füzér. Virágai lila színűek, július és szeptember között nyílnak. Termése makkocska, de magja csak ritkán csíraképes. Vegetatívan jól szaporodik, és a termesztésben is ezt használják ki.

1696-ban, Angliában, Mitcham közelében bukkantak első példányára egy mentamezőn. Világszerte sok országban termesztik, ki is vadul.

A téli fagyot jól tűri, kedveli a gazdag, mélyrétegű talajokat és viszonylag vízigényes növény.

Európa és Ázsia egyes térségein vadon is nő.

A drogot a borsmenta virágzás előtt gyűjtött, szárított lomblevelei szolgáltatják.

Görcsoldó, nyugtató, összehúzó.

Illóolaj 0,5-4%-ban mentol, mentolészterekkel, mentonnal, mentofuránnal, jázmonnal, klorogénsavat tartalmaz. A további tartalomanyagai: cserzőanyagok 6-12%-ban, flavonoidok, triterpének, keserűanyagok.