A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.

A cink felszívódása egyenes arányossággal függ az étrendben található mennyiségétől, illetve az étrend egyéb gátló anyagaitól, melyek hasonlóak, mint a vas esetében (fitátok, rostok, oxalátok). Az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi élelmiszereinkből bevitt. A cink fontos elem a növekedéshez és a fejlődéshez, a szexuális éréshez és a szaporodáshoz, a látás terén a sötéthez való alkalmazkodáshoz, az inzulin raktározásához és felszabadulásához, az immunrendszer működéséhez. Cinkhiány esetén növekedési visszamaradás, immunrendszeri működési zavarok, megnövekedett fertőzésre való hajlam, hasmenés, súlycsökkenés, késleltetett sebgyógyulás, szellemi lelassulás és bőrváltozások fordulhatnak elő.