Évelő növény. Gyökértörzséből fejlődnek az egyszerű vagy elágazó, 10-30 cm hosszú, kívül szürkés, belül fehér, 2-3 cm vastag gyökerek. Szára 80-120 cm magas, tövénél fásodó. A levelek szórt állásúak, 3-5 karéjosak, bársonyosan szőrösek. A virágok júliustól szeptemberig nyílnak, színük fehér vagy halvány rózsaszín. Termése 15-20 cikkekre tagozódó szőrözött korong résztermésből áll (ún. papsajt termés).

Eurázsiai flóraelem, de Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is él. Magyarországon honos, nedves területeken illetve szikeseken is megtalálható.

gyökér, levél, virág

Légzőszervek hurutos megbetegedéseiben, köhögéscsillapító.

A gyökér poliszacharidokat, főleg galakturonramnánt tartalmaz. (A nyálkaanyag pentózokból, hexózokból és uronsavakból felépülő heteropoliszacharid.) Ezen kívül 30 % keményítőt, flavonoid glikozidokat, tannin vegyületeket és zsírosolajat tartalmaz. A levelek fő hatóanyaga szintén a nyálka és kis mennyiségű illóolaj.

A fehérmályva bevonatképző és nyálkahártya nyugtató hatása mellett állatkísérletekben bizonyos immunstimuláló tulajdonságát is kimutatták. A mályva gyökerét és levelét a száj és a garat gyulladásos megbetegedései, valamint az utóbbiakhoz kapcsolódó száraz köhögés kezelésére használhatják.

A népi gyógyászat a levelet bőrgyulladás borogatására használja, a friss, aprított levelet pedig rovarcsípés ellen. Egy Amerikában ma is népszerű édesség a mályvacukor, mely arról kapta a nevét, hogy régen az orvosi ziliz (fehér mályva) gyökeréből főzött sziruppal készítették. Ma ezt már zselatinnal helyettesítik.