A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) magas tejnedvtartalmú évelő, szép, sárga fészekvirágzatú növény. 2 sor fészekpikkely és csak nyelves virágok alkotta virágzata a tőkocsányon helyezkedik el, termése bóbitás kaszat. Levelei élénk zöldek, öblösen tagoltak, hajtása tőrózsás. Több fejű rizómája, főgyökérben folytatódik. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.

A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg.

Gyökér, levél, hajtás gyökerekkel.

Máj- és epe bántalmakra, koleretikus hatás, emésztést elősegítő, diuretikus hatású, vízhajtó, antixidáns, hámosító, sejtregeneráló.

Szeszkviterpén lakton keserűanyagok, fitoszterolok (taraxaszterol), inulin, cholin.

Káliumban gazdag, leveleiben jelentős a C, E és B-vitamin tartalom, taraxacin és cholin. Aromás savak: cikória, klorogénsav, flavonoidok: apigeninek, luteolin, karotinek: faradiol észterek.

Segíti az epe elválasztását és elfolyását. Keserű anyagai fokozzák a szekréció elválasztását. Vízhajtó hatású. Antioxidáns hatású. Hámosító és sejt regenerálóhatású.

A gyermekláncfüvet régebben nevezték még pongyola pitypangnak, tejesfű virágnak, kákicsnak, de barátfejnek vagy barátfűnek is. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel). Más vidékeken elvétve kutyatejnek nevezik, ami helytelen elnevezés, ugyanis a farkas kutyatejjel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki. Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vajon párolva, vagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.