Az izlandi zuzmó, vagy izlandi moha, a lombos zuzmók elterjedt faja. Népies neve: láz elleni moszat. Hegyoldalak humuszos és homokos talaján, cserjeszerűen növő, 4-12cm-es, lemezes-bokros, villásan vagy agancsszerűen szétágazó növény. A hajtások 5-20 mm szélesek, fény felőli oldala barnás zöld, alsó oldaluk fehéres zöld, világosbarna, vagy fehérfoltos.

Hazánkban a havasalji tájakon fordul elő, nagyobb tömegben Európa északi hegyvidékein és Izland szigetén él. A sarkvidék lakóinak hasznos növénye: a rénszarvast etetik vele, de ínség idején maguk is eszik.

telep

Száraz (irritáló) köhögés, enyhe felső légúti gyulladás, valamint száj- és nyálkahártya irritáció, beleértve a torokfájást.

Savas keserűanyagok (cetrár, fumár, protocetrár és lichesztersav), nyálkás poliszacharidok (izolichenin, lichenin), zuzmósavak, A- és B-vitaminok, illóolaj, jód, fenolok, nyomokban zsír, depszidek és depszidonok (fenoloknak fenolsavakkal képzett észterei), továbbá laktonok, triterpének.

Fő hatóanyagai a nyálkaanyagok, keserű ízű zuzmósavak. A zuzmó poliszacharidjai a szájban, torokban és felső légutakban bevonó, védő nyálkaréteget képeznek a sérült nyálkahártyán, kórokozó-ellenes, gyulladáscsökkentő és immunmoduláns hatása pedig különösen alkalmassá teszi az itt keletkező fertőzések, gyulladások kezelésére.

Hatóanyagát étvágygerjesztőnek is alkalmazzák. A belőle nyert emetint, befecskendezve az amőbás vérhas gyógyítására használják.