A szegfűszeg (Syzigium aromaticum) 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.

A 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.

Keringésfokozó, bőrvörösítő, fájdalomcsillapító, bőrfeszesítő, antibakteriális, érzéstelenítő, simaizom-görcsoldó, gyulladáscsökkentő.

Szegfűszeg olaj Eugenol, ß-carioffilén, farnezol,delta-három-karén.